Santiago de Compostela Spanyolország Galicia Autonom Közösségének székvárosa, az Atlanti óceán partjától 35 km-re helyezkedik el. A körzet – és fővárosa – igazi nevezetességre a középkorban tett szert, ekkor vált a híres katolikus zarándoklat célhelyéül. Ebben a jelentőségében napjainkban is kiemelkedő, a Szentföld és Róma mellett a Szent Jakab-út végpontjaként Európa legjelentősebb zarándokhelyeként ismert. 2000-ben Európa kulturális fővárosa volt.
Galicia Spanyolország északnyugati csücskében terül el, az Atlanti-óceán partján. Délről Portugáliával határos és peremhelyzete, elszigeteltsége következtében kissé terra incognita, a könnyen elérhető, mindenütt pompázatos látnivalókban bővelkedő Spanyolországban. Amerika felfedezése előtt Finisterrének, világ végének nevezték, s hajdanában az volt a hiedelem, ha valaki itt tengerre merészel szállni, számíthat arra, hogy hajója a világ széléről végtelen szakadékba zuhan. Szent Jakab sírjának felfedezése óta viszont zarándokok milliói vonulnak végig e tartományon, hogy a megszentelt helyen bűnbocsánatot nyerjenek. A zarándokút városai hosszú évszázadokon keresztül Santiagóért és Santiagóból éltek, s bár itt is szép számmal akadnak érdekes természeti és művészeti látnivalók, hangsúlyos idegenforgalmi központnak csak a compostelai műemlék-komplexum számít.
Galicia területét folyórendszerek tagolják, tengerre fjordszerűen kifutó helyeiken nagy forgalmú kikötőknek és halásztelepüléseknek adnak helyet. A lakosság nyelve a hivatalos kasztíliaitól inkább a portugálhoz áll közelebb. A furfangosnak, agyafúrtnak tartott galiciaiak a valóságban megbízhatók, szorgalmasak. A körzet tengertől beljebb eső területének gazdasági potenciálja mérsékelt, s ez is okozza, hogy a középkorban kialakult, s napjainkig élénk zarándokturizmus kiemelkedő gazdasági jelentőséggel és nemzetközi hírnévvel bír.
